Nem szeretem a német nyelvet. Az érdekes színházi előadásokat viszont igen. Úgyhogy megnéztem a Pollesch-darabot. Nem tudom máshogy fogalmazni: ez posztmodernül volt abszurd. Vagyis képzelj el egy Godot-ra várva jellegű szöveget csak olyan szavak vannak benne, hogy népjólét, autenticitás, technológia, integrációs forma. És a címe:
Mikor mehetek be végre egy szupermarketbe és vehetek meg pusztán jó megjelenésemmel mindent, amire szükségem van. Fél nyolckor kezdődött, negyed 10-kor ért véget. Én közben agyhúgykövet kaptam.
1 megjegyzés:
Na és mikor,? :P
Megjegyzés küldése