Rózsi, a hóhányó :-)

Szerviz után az én drága paripám úgy suhant a hóban, hogy csak na. És valljuk meg, mink is nagyon élveztük a gyönyörű hóesésben való tekerést. Csuda dolog ez :-). Még egy térdvédő kell és semmi sem állíthat már meg, hogy télen is együtt közlekedjünk Rózsival. Gyönyörűűűű lesz :-))))).

Szombat

Imádom az ilyen szombatokat, amikor nyugi van, amikor reggel akkor mehetek le vásárolni, amikor akarok, szép idő van, és nem kell sietni sehova.
Azt meg főleg szeretem, amikor vásárlás előtt Gerlóczy Marcival "futok össze" a sarki kávézóban :-). Hát mi kell ennél több egy szombat reggelen?

Időjárás

A reggel így indult: Budapest, szitáló eső, de a frizura még mindig tart. Én magam is meglepődtem :-). Aztán úgy folytatódott, hogy Budapest, majdnem szirkázó napsütés, de a frizura még mindig tart. :-) És remélem így is marad, mert szabadtéri kiállítást akarok nézni. És pont. :-)

Kvalitásos, na

Asszem az én életemben mindig lesznek missziók, én már csak ilyen vagyok, kell nekem az a fenenagy világmegváltás. Kell nekem a kultúraterjesztés, a világmegismertetés, a tisztalevegő+élhetőkörnyezet, és a játékagyerekekkel.
Bizti az új, kvalitásos frizkóm miatt indultam be ennyire. De hát kedvesek voltak az emberek azon a stájon, hát mit csináljak? Ráadásul jó az ügy! Mi kell még egy misszióhoz? :-)

Önuralom

Ezt ez emailt nem küldtem el a levelezőlistánkra:

Kedves Lányok!

Asszem lemondom a hétvégi túrát. Drusza és Fruzsi menjenek a hosszú távra, így majd csatlakozik Marcsi és Ákos is, Katáéknak jobb, ha ketten mennek, és ehhez asszisztenciának nem kell Drusza, az Ágileüvöltő, nem kell Ági, a nyafogós, és nem kell Borsó és én a két nyápic és lassú.
Tehát, nem kell a továbbiakban semmilyen programot szerveznünk együtt, hiszen mindenkinek megvan a maga élete és munkája, barátiköre és pasija(vagy nem pasija). Úgyhogy én is inkább szervezek magamnak másik programot. Mert képzeljétek, én is tudok programozni. Nélkületek.
De azt hiszem el lehet gondolkodni a kompromisszum fogalmán.

Hová lett?

Eltűnt valami. A biztos tudata annak, hogy hol a helyem a világban. Kapkodok jobbra balra, de nem találok semmit. A nagyszerű függetlenség lassan kétségbeesésbe csap, hogy világ életemre egyedül maradok. A munka, amit a hivatásomnak tekintettem inkább nyűg, mint izgalmas feladat.
Mi történt?
Mi a baj velem?
Honnan szedjem a lelkesedést?
Hová vezet ez az állapot?

...

Már nem úgy vagyok mérges, ahogy régen. Már nem az dühít, hogy nem tettél meg valamit, amit megígértél. Már nem vagyok kétségbeesve, hogy mi lesz a holnappal.
Egy dolog miatt utálom magam: hogy megint megint megint bevettem. Utoljára.

Légkondi

A következő beszélgetés zajlott le köztem és az office manager (titkárnő) között ma délelőtt:
- Szilvi, muszáj hogy menjen a légkondi ilyen hidegben? Nagyon hangos...
- Igen, van egy láda barackom a szobában (vezérigazgató szobájában), amit hűteni kell.

A mai nap szlogenje

"Haribo macht the girls froh." Akinek baja van a nyelvvel, az nézzen be a Művész mozi gyöngyös boltjába.

Postholiday stress

Házi pszichológusom, Szonj, miután tapasztalta a tüneteimet (idegbaj, zombifej, hisztigörcs, nyafogás stb.) közölte, amim nekem van, az vélhetően a postholiday stress. - Milyen szép nevet adtál neki... Mire ő: bölcsész vagyok, mindennek tudok szép nevet adni. :-)

Fogyókúra

A külhonban szerzett gyomorbajt kezelő gyógyszer vélhetően minden bélflórámat egyenként nyírta ki, miáltal ugye nem sok minden maradt meg bennem. Cserébe viszont fogytam 3 kilót. :-)
A doki azt mondta, szedjek bélflórásítót és két napig csak háztartási kekszet egyek sóba-vízbe krumplival és piritóssal. Ha nem segít, futunk újabb kört.
De fogytam 3 kilót :-).

Citromos joghurtok

Azok, akik velem egyidősek, vagy nálam is öregebbek, biztos emlékeznek arra a tejtermékre, ami állagát tekintve hab volt, citrom, meggy és eperízben árulták. Nagyon fincsi volt, de jól lehetett érezni mindegyiken azt a tartósítós mellékízt.
Most, hogy belekóstoltam a Danone Activia citromos változatát, aminek pontosan olyan íze van, mit a habos bigyónak. Ugyanolyan citromos mellékízes íze van. De fincsi. Gyermekkoromat idézi, a budaörsi időket.

Élmények

Luxus és nyomor olyan közel vannak egymáshoz, mint a zsenialitás és az őrület.
Afrikában az ember fehérként gyarmatosítónak érzi magát, főleg ha olyan szállodában lakik. És ott nem mersz nem "olyan" szállodában lakni, így is elkaphat a szapora.
Ugyanakkor mit sem ér a gyarmatosító mivolt, ha nőből vagy és fehér bőröd mellett még a hajad és a szemed is világos, hiszen te is csak egy asszonyállat vagy, a különbség csak annyi, hogy a vallásod nem tiltja, hogy fürdőruhát vegyél, tehát látszik a karod, a hasad, a bokád.
Összességében, azt kell mondjam, fantasztikus volt látni mindazt, amit évezredekkel ezelőtt építettek, különösen, ha belegondolok, hogy ma az útburkolat egy telet sem él túl, de nagyon nehezen viselem az arab mentalitást, azt a nyomulós fajtát. És az európai eszemmel és szocializációmmal nem bírom felfogni, hogy emberek hogyan élhetnek ekkora nyomorban. A luxusszállók árnyékában...

Kulhonbol

Nagyon meleg van itten. Foszlik a borom. De csudaszep dolgok vannak itt, es minden szupi, am ezen a klaviaturan keptelenseg beirni. Majd otthon.

Szépségnap

Ma már mások is mondták nekem, illetve még tegnap, és így este 9 felé a munkahelyen én is érzem: nem normális dolog 4:45-kor felkelni azért, hogy az ember 6-ra kozmetikushoz menjen. De ha egyszer csak akkor volt ideje! Tehát, ha nem akarom, hogy a trutymók beleégjenek a bőrömbe, amire 45 fokon azért van némi lehetőség, akkor muszáj elmenni.
Aztán persze volt fodrászlátogatás is, szép szalmásvörös a hajam, már ha ilyen árnyalat egyáltalán létezik. Fodrászoknak csak annyit mondok: 9cc. Vagy valami ilyesmi. De nekem teccik, és még a férfikollégám is megjegyezte, miután 75 percet késtem, hogy na mi van, fodrásznál voltam? Igazán vicces volt :-).
Aztán beleragasztottam a mini cd-t a gépbe, IT meg jól leszúrt, de remélem az otthoni gép felismeri a csudaszép mp3 lejátszómat. Remélem senkit nem ér meglepetésként, hogy a színe kék.
Már csak 25 perc és megyek haza. Jó lesz.